Tropical summer

július 24, 2017

Ez a szett tökéletes példája a különböző minták keverésének. A felső trópusi virágos mintáját jól egészítik ki a nonfiguratív, indás mintában elhelyezett flitterek, amelyek a fenti levélmintát idézik. Nem is igazán a minta hasonlósága miatt passzol ilyen harmonikusan, hanem a két minta színei miatt. A felső valójában egy ruha, de így sokkal egyedibb, mint magában. Ha maga a ruha ilyen különleges, akkor nem szeretem a feltűnő kiegészítőket, ezért választottam hozzá nude magassarkút és szürke táskát. Az ékszereim pedig a tőlem megszokott módon visszafogott és elegáns darabok.

A szettet a POSZT-on (Pécsi Országos Színházi Találkozó) viseltem, amit a közösségi oldalakon már láthattatok. Mindig is imádtam a színházat és volt idő, amikor a műsoron lévő összes darabot láttam, azonban hiába vagyok már hosszú évek óta pécsi, még egyszer sem sikerült eljutnom a POSZT-ra, mert mindig lecsúsztam a jegyvásárlásról. Idén, teljesen véletlenül a jegyárusítás kezdő napján jött velem szembe az információ és sikerült azonnal lecsapnom két előadásra is. Az ikonikus Macskákra néhány óra alatt elkapkodták a jegyeket, úgyhogy nagy szerencsém volt. A Macskák semmilyen másik darabhoz nem hasonlítható, amit korábban láttam, elragadó és vidám, a látványvilág elképesztő és a Madách színház társulata előadásában pedig hihetetlenül profi volt, néha libabőrös lettem a csodás énektől. A másik darab, amit megnéztünk a Pécs, a musical volt, amit szintén jellemezhetnék úgy, hogy nem hasonlít más musicalre, ugyanis ez egy improvizációs musical. Ez azt jelenti, hogy a szereplők és a rendező ott helyben találják ki a történetet, a sztori folyamatosan számról-számra íródik, ezért nincs előre megírt szöveg, az dalszövegek mind improvizáltak egy-egy ismert zenére. Voltak, akik (valószínűleg nem olvastak utána és) nem hagyományos színdarab lévén otthagyták az előadást. Számomra ez felfoghatatlan és felháborító, főleg úgy, hogy szerintem nagyon vicces volt, volt amikor sírtam a nevetéstől. A Musical Neked csapata járja az országot, ezért ha Nálatok is tartanak előadást, csak ajánlani tudom.
Ha már a POSZT-ról írok, nem bírom megállni, hogy ne említsem meg a dress code-ot. Én naív, országos esemény lévén, ami egy évben egyszer van, úgy gondoltam, hogy a nézők talán még jobban kiöltöznek, mint bármilyen másik színházi előadásra. Elég nagyot tévedtem és a velem-lévőket azzal "szórakoztattam" a szünetben, hogy számolgattam az embereket, akik nem tudják hogyan kell felöltözni egy színházi eseményre (még akkor is ha az konkrétan nem a Nemzeti Színházban, hanem a Kodály Központ került megrendezésre). De komolyan, nem egy ember eljött farmerben vagy rövidnadrágban. Az első előadáson konkrétan túlöltözöttnek éreztem magam midiszoknyában, csipkés kombinéfelsővel.

This look is a perfect example for mixing prints. The tropical flower print of the top is a great match with the tendril print of the skirt, made of sequins and they reminds to the leaves above. The prints fit not only because of their similarity, but their colors. The top is actually a dress, but with a skirt it looks more complex and unique. When the outfit is really eye-catching and exciting, I don't like to wear flashy accessories, so I added nude heels and a greynclutch. The jewelries are low-key and elegant, just the way I like it and usually wear it.
I wore this look to the National Theatre Festival in Pécs. I always loved the theatre and there was a time, when I watched all of the plays on program. I wanted to visit this festival for so many years, but never got tickets in time. This year, accidentally I came across the information of the ticket sales on its starting day and luckily I got tickets to two plays. One of them was the iconic Cats (by the Madách Theather in Budapest - one of the best) and the other one was an improvisational musical, Pécs, the Musical. The tickets for Cats got sold out in a few hours, so it was huge luck. Loved both of the plays so much, none of them was comparable to any musical or play I have seen before, in the best way.
If I am writing about this festival, I can not keep myself and not talk about the dress code. Naively, I thought, that for a national event, that is only once in a year, the audience will dress up even more elegantly than to any other theatre plays. I couldn't be more wrong and in every break I entertained my companionship with counting the people who couldn't dress up properly to the event (even if it didn't took place at the National Theatre of Pécs, but in another event hall). Seriously, a few people showed up in jeans or shorts. At the first play I actually felt overdressed in midi skirt and a lace camisole.